Biztosan nem lesz több munkavédelmi technikus

Számos vállalkozás HR felelőse keres hirdetésekben, szakmai fórumokon, a facebook-on is munkavédelmi technikust. Felelős hozzáállás, hogy a munkahelyi biztonsággal és egészséggel kapcsolatos szaktevékenységek ellátására szakembert keres, ám így a saját lehetőségeit szűkíti, és ahogy megyünk előre az időben egyre inkább.

Érdemes tudni, hogy a munkavédelmi feladatok legtöbb eleme szaktevékenységnek minősül, vagyis – vállalkozások tevékenységi körétől függetlenül – csak olyan munkatárs, vagy szolgáltató által biztosított szakember végezheti el azokat, aki megfelelő munkavédelmi végzettséggel rendelkezik. A HR szakemberek a munkavédelmi törvény alapján meg tudják határozni, hogy felső, vagy középfokú végzettségű szakemberre van-e szükségük, ám ez utóbbi keresésénél, hirdetésénél most zavart érzünk — mondta Zsótér Anita, a Magyar Munkavédelmi Akadémia alapítótagja, aki maga is képzésszervezéssel foglalkozik.

A hirdetésekben szinte minden esetben munkavédelmi technikust toboroznának a vállalkozások, így az ilyen végzettségű – a munkaerőpiacon épp keresgélő, mozgó – szakembereket meg is tudják szólítani. Ám az ő számuk véges, egyre kevesebb lesz belőlük, akár mert tartósan elhelyezkednek, pályát módosítanak, vagy mert bármi más okból kikerülnek a merítésből.

Utánpótlás viszont nincs, legalábbis munkavédelmi technikusból, hívta fel a figyelmet Zsótér, mivel ez, mint képesítés megszűnt. A szakemberek mégsem ’fogynak el”, hiszen a munkavédelmi előadók képzése már zajlik, ami teljes mértékben megfelel a technikusi szintnek, így a középfokú munkavédelmi képesítést igénylő pozíciókra bátran felvehetők.

Annyi történt ugyanis, hogy a szakképzési rendszer változott, amelyeknek része volt az is, hogy az Országos Képzési Jegyzéket (OKJ) felváltotta a Szakmajegyzék. Mivel az OKJ megszűnt, már nem munkavédelmi technikusként végeznek majd a felnőttképzésben résztvevők, hanem munkavédelmi előadóként. Ők ugyanazokat a szakmai jogosultságokat kapják, vagyis ugyanazokban a feladatkörökben foglalkoztathatóak, mint korábban a munkavédelmi technikusok. Középfokú munkavédelmi szakképesítésük alapján foglalkoztathatóak azon munkáltatóknál, mint munkavédelmi szakember, amelyeknél a munkavédelmi törvény végrehajtási rendelete (5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról) középfokú munkavédelmi szakképesítést határoz meg.

Tartalmát tekintve a két képzés kimenete azért nem „betűre” azonos, hiszen a munkavédelmi előadók képzési tematikáját az új képzési rendszer elvárásainak megfelelően, vagy akár azon túlmutatva is fejlesztik a szakmai megítélésükre valamit is adó képzőintézmények. Ebben tehát lehetnek különbségek, hiszen nem mindegy, hogy hány tanár, milyen végzettséggel, illetve szakmai tapasztalattal rendelkezik. A munkavédelem összetett szakterület, ami a tantárgyak sokféleségében is megmutatkozik (ide tartoznak a munkabiztonsági és foglalkozás-egészségügyi ismeretek, a vegyianyagok kezelésének, dokumentációjának, a villamos biztonságnak, a gépi-, kézi anyagmozgatásnak a biztonsági vonatkozásai, jogi háttere és így tovább), így életszerű elvárás, hogy egy-egy részterülethez tartozó ismereteket valóban „specialista” adja át a résztvevőknek.

Fontos, hogy e változással legyen tisztában az is, aki munkavédelmi szakembert keres (a hirdetésben praktikusan technikust vagy előadót) és az is, aki ilyen területen akar elhelyezkedni és akár technikusi, akár munkavédelmi előadói képesítése van. Mindenki jól jár, ha nem mennek el egymás mellett.

Romániai adatok

Összesen 4756 személy szenvedett munkahelyi balesetet tavaly Romániában – 0,3 százalékkal többen, mint egy évvel korábban -, és 153-an vesztették életüket munkavégzés közben, ez 25 százalékkal kevesebb a 2020-ban jegyzettnél – derül ki a munkaügyi minisztérium szerdán közölt statisztikáiból. Az elmúlt esztendőben a kiskereskedelemben történt a legtöbb munkabaleset, összesen 490, ez tette ki az összes munkahelyi balesetek 10,3 százalékát. Ezután az építőipar (268 munkabaleset, 5,6 százalék), a szárazföldi és csővezetékes szállítás (257 munkabaleset, 5,4 százalék), a nagykereskedelem (192 munkabaleset, 4,04 százalék) és az élelmiszeripar (189 munkabaleset, 4 százalék) következik a sorban. A legtöbb halálos kimenetelű munkabaleset az építőiparban, valamint az erdészet és fakitermelés terén történt, 16, illetve 15. A legtöbben, 1308-an, Bukarestben sérültek meg munkavégzés közben, ők tették ki az országos szinten munkabalesetet szenvedett személyek számának 27,5 százalékát. Ezután Brassó megye (257 személy, 5,4 százalék), Temes megye (188 személy, 4 százalék), Kolozs megye (184 személy, 3,9 százalék) és Konstanca megye (175 személy, 3,7 százalék) következik a listán.

A legtöbb halálos áldozatot is a fővárosban követelték a munkabalesetek, 19-en vesztették életüket ily módon, ez az összes halálos áldozat 12,4 százalát teszi ki. Argeş megyében 11 személy, Beszterce-Naszód megyében 9 személy, Neamţ és Iaşi megyében 8-8 személy halt meg munkabalesetben. Az üzemi balesetet szenvedett személyek 27,1 százaléka 50 és 60 év közötti, 27 százaléka 40 és 50 év közötti volt. A halálos áldozatok 43,1 százaléka az 50 és 60 év közötti korosztályhoz tartozott. A munkaügyi minisztérium statisztikáiból az is kiderül, hogy a munkabalesetet szenvedett személyek közül 3458-an (72,7 százalék) legtöbb öt éve dolgoztak az adott munkahelyen, 12,2 százalék esetében pedig 5 évtől 10 évig terjedt ez az időszak.


 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.